Mi van, ha a fekete macska átmegy a létra alatt?

Kacifántos kérdéssel indítok, hiszen egy olyan témáról szeretnék elmélkedni veled, kedves olvasó, amely kapcsán számos ilyen és ehhez hasonló kérdés felmerülhet.

Mi az, hogy szerencse? Mi az, hogy babona? És hogy van az, hogy a világ egyik részében a 13-as egy szörnyen baljóslatú szám, más részén viszont kifejezetten a szerencse szimbólumának tartják? Ezek a kérdések vezéreltek engem abban, hogy egy kis kutakodás után megírjam ezt a cikket.

„Én nem vagyok babonás, de…”

Biztos vagyok benne, hogy életed során legalább egyszer hallottál már így kezdődő mondatot, vagy ha nem, akkor te voltál a hunyó. Nekem legalább is az a tapasztalatom, hogy az emberek gyakran mondják, hogy nem hisznek a szerencsében és így a babonákban sem, aztán ha egy tükör eltörik, vagy egy macska átszalad az úton, felcsillan a szemükben a pánik. Arról nem is beszélve, hogy a lányok nem szeretnek az asztal sarkához ülni a baráti összejövetelek során.

A babonák ott vannak mindannyiunk életében, és még ha nem is félünk különösebben a szerencsétlenségektől, szeretünk óvatosak lenni, mindig hagyunk legalább némi aprót a pénztárcánkban, és a létrákat is inkább kikerüljük, nem megyünk át alattuk.

Honnan erednek a babonák?

A babonák a népi hiedelmekből fakadnak, ezért lehetséges az, hogy egyes népeknél valami szerencsét hoz, más népeknél pedig épp a szerencsétlenség okozója. Hiszen a népi hiedelmek is eltérőek, persze, vannak átfedések is. A magyar népi hiedelemvilágról, annak történetéről és a babonákról egyébként nagyon sok kutatás és izgalmas írás készült az elmúlt évtizedekben. Ki gondolná, hogy a tudósok, bölcsészek ilyen sokat foglalkoznak ezzel a témakörrel?!

Az is érdekes, hogy nemcsak az irodalmárok vagy a néprajzkutatók foglalkoznak a szerencse jelenségével, fogalmával, hanem a szociálpszichológusok is, ami szintén azt támasztja alá, hogy a mai emberre is erősen hatással vannak ezek a babonák.

Triszkaidekafóbia: Rettegés a 13-as számtól

Nem számítottam rá, hogy ennyi érdekességre fogok rábukkanni, ha a szerencsét egy másik irányból közelítem meg, de meg kell hagyni, egész jót szórakoztam ezeknek a furcsaságoknak a felfedezésével. Azt sem gondoltam volna, hogy említés szintjénél többet fogok foglalkozni a 13-as szám körüli hiedelmekkel, de amikor szembejött velem a triszkaidekafóbia, úgy gondoltam, hogy ezt nem lehet kihagyni.

Gondolom, nem kell magyaráznom, hogy a triszkaidekafóbia a 13-as számtól való beteges félelem. A beteges ebben az esetben azt jelenti, hogy kóros, tehát egy diagnosztizálható, valós pszichés betegségről van szó.

Az is meglepett a kutakodásaim során, hogy az emberek annyira félnek a 13-as számtól, hogy vannak olyan szállodák, ahol nemcsak a 13-as számú szoba hiányzik, hanem ha olyan nagy szállodáról van szó, akkor még a 13-as emelet is hiányzik! Sőt, vannak olyan repülők is, amelyekben nincs 13-as számú sor vagy ülés.

Mondanám, hogy én nem félek a 13-as számtól, és ez az egész nekem hatalmas túlzásnak tűnik, de most, hogy belegondolok, amikor online casino oldalakon játszom, azért én is figyelek ebből a szempontból a számokra.

A világ legfurcsább babonái és azok eredete

Mivel a magyar hiedelemvilágból származó babonákkal mindannyian tisztában vagyunk, arra gondoltam, hogy érdekesebb lenne megnézni, milyen furcsa, hajmeresztő babonák, hiedelmek vannak még a világon a szerencsével kapcsolatban.

Kezdeném eggyel, amelyik annyira talán nem hajmeresztő, az eredete mégis meglehetősen izgalmas. Az utolsó vacsora festményét minden bizonnyal ismered, azt azonban lehet, hogy nem vetted észre, hogy az alkotáson Júdás éppen kiborította a sót. Ez a jele annak, hogy valami rosszban sántikál, innen ered az a szokás, mely szerint a sót át kell dobni a vállunk fölött, a hátunk mögé. Aki ezt megteszi, elvakítja a mögötte settenkedő gonoszt.

Az éjszakai rágózás átka

Nos, ez már valóban egy furcsa, és figyelem, felkavaró hiedelem! A törököktől származó babona szerint éjszaka, sötétedés után nem szabad rágózni, ugyanis az éj leple alatt a rágó a halottak húsává változik. 

Ez a babona már csak azért is mondható kakukktojásnak, mert azt beszéltük, hogy a babonák a népi hiedelemvilágból származik, ez viszont biztosan nem lehet olyan régi babona, hiszen régen az emberek nem rágóztak…

Ha temetőben jársz, dugd el a hüvelykujjad!

A japánok egyik furcsa babonája szerint, ha temetőbe mennek elhunyt szeretteiket meglátogatni, el kell dugják a hüvelykujjukat a tenyerükbe. Ezzel a cselekedettel védhetik meg a szüleiket a haláltól.

Maradva a keleti kultúrák körében, érdemes szót ejteni a kínaiak babonáiról is. A kínai nép számára a négyes számít szerencsétlen számnak, ennek oka pedig az, hogy a kínai négyes szó kiejtése nagyon hasonlít kínai nyelven a halál szó kiejtésére.

Csak óvatosan a seprűvel!

Ha Brazíliában jársz, ne lepődj meg, ha azt látod, hogy valaki sepregetés közben leköpi a seprűt! A dél-amerikaiak hiedelemrendszere szerint, ha sepregetés közben véletlenül hozzáérsz a lábadhoz a seprűvel, örök életedre egyedülálló maradsz. Értelemszerűen ez leginkább a szinglik félelme…

Az átkot, már aki szerint ez átok, meg lehet ám törni, méghozzá úgy, hogy az eset után azonnal leköpöd a seprűt. Bár ennek a babonának az eredete meglehetősen homályba vész, az emberek általában azzal a gondolattal kapcsolják össze, hogy aki ügyetlenül sepreget, az nem lesz jó feleség.

Hogy van a szarka úr felesége?

Az angolok sem szűkölködnek furcsa szokásokban és babonákban, ezek közül leginkább a szarkával kapcsolatos hiedelem keltette fel az érdeklődésem.

Ha Nagy-Britanniában szarkát látsz, jobban teszed, ha udvariasan köszönsz neki: „Jó reggelt, Szarka úr. Hogy van ma a felesége?” Ha elfelejted ezt a kis üdvözlést, balszerencse kísér a nap hátralévő részében. Ez a hagyomány valószínűleg onnan ered, hogy a szarkák általában párban élnek, így egy magányos szarka bánatot jelez. 

Ha az üdvözlésedhez hozzáteszed, hogy „Egy a bánatért, kettő az örömért!”, még inkább biztosíthatod, hogy a szarka barátságos lesz, és nem lopja el a fényes holmijaidat.

A szerencse tulajdonképpen a vidám véletlen

Bár tudjuk, hogy a hiedelmeket régen azért találták ki, hogy meg tudjanak magyarázni érthetetlen dolgokat, összefüggéseket, valamennyire mégis kitartunk ezek mellett a mai modern világban is. Ugyanakkor a szerencsében is hiszünk, főleg mi, játékosok, akik nap mint nap a szerencsére várunk.

Ettől függetlenül a tudósok azt állítják, hogy a szerencse nem a véletlen műve, hanem a szerencse maga a véletlen. Ezek a véletlenek pedig vagy jók, aminek örülünk, vagy rosszak, amit balszerencsének hívunk. Végül is, logikus, ha arra gondolok, hogy a nyerőgépek is véletlenszám generátorok alapján működnek.

Bármi is legyen az igazság, be kell vallanom, játékosként nekem is megvannak a magam berögződései. Ha egy online nyerőgéppel játszom, biztos, hogy csakis páros számú pörgetésnél állhatok meg, nem tudnám megmagyarázni, miért, de ezt tartom szerencsésnek, még akkor is, ha nem minden esetben segít rajtam.

Az örökzöld babonák sokat elárulnak rólunk

A szerencsével kapcsolatos hiedelmek, a különböző babonák és szokások sokat elárulnak az emberről, a társadalmakról és kultúrákról, így mindenképp egy olyan izgalmas világot képeznek, amelyben jól esik elmerülni. Többek között arról árulkodnak, hogy szeretünk lehetőleg mindent magunk körül kontroll alatt tartani, még a szerencsés és kevésbé szerencsés véletleneket is. 

Azt is megmutatják, hogy felmenőink mennyivel kevesebbet tudtak a világról, mint mi, és azt is, hogy milyen sokat tanulhatunk még.